Az indoklás szerint Machado „fáradhatatlanul dolgozik a demokratikus jogokért Venezuelában, és küzd azért, hogy igazságos és békés módon demokrácia jöhessen létre a diktatúrából”. „A Nobel-békedíjat 2025-ben a béke egy bátor és elkötelezett védelmezője kapja, egy olyan nő, aki az egyre erősödő sötétségben is életben tartja a demokrácia lángját” – hangzott el az oslói bejelentésen.
Az indoklásban szerepel az is, hogy Venezuela egy viszonylag demokratikus berendezkedésű és virágzó országból vált azzá a brutális, autoriter állammá, amely ma humanitárius és gazdasági válságtól szenved. A venezuelai emberek többsége mélyszegénységben él, miközben a társadalom legfelső szintjén élő kevesek egyre gazdagodnak. Az erőszakos államgépezetet az ország polgárai ellen fordítják. Csaknem 8 millió venezuelai hagyta már el a hazáját. Az ellenzéket szisztematikusan ellehetetlenítik választási csalások, jogi eljárások és bebörtönzések útján. María Corina Machado az utóbbi évben bujkálásra kényszerült, de az életét veszélyeztető súlyos fenyegetések ellenére nem hagyta el hazáját, ami milliók számára szolgált inspirációként.
Sokan egyébként arra számítottak, hogy idén Donald Trump amerikai elnök kapja majd a Nobel-békedíjat. A Gázában fogva tartott túszok családjai kérték a norvég Nobel-bizottságot, hogy ebben a hónapban adja az Egyesült Államok elnökének a Nobel-békedíjat, elismerve szeretteik kiszabadításáért tett erőfeszítéseit. Júliusban Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hivatalosan is Trumpot jelölte a díjra, méltatva az elnök szerepét az azt megelőző hónapban lezárult 12 napos Izrael–Irán háború befejezésében, valamint a 2020-as Ábrahámi Egyezmények megkötésében, amelyek négy arab országgal normalizálták Izrael kapcsolatait. Ez a jelölés azonban csak a 2026-os díjra lenne érvényes, mivel a 2025-ös díjra vonatkozó jelölési időszak január 31-én lezárult.
A 11 millió svéd koronával (388 millió forint) járó Nobel-békedíjat december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át Oslóban. Az első Nobel-békedíjat 1901-ben a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságát alapító Henry Dunant kapta. Legfiatalabban a 2014-ben, 17 éves korában kitüntetett pakisztáni diáklány, Malala Juszafzai, aki egyben a mindenkori legfiatalabb Nobel-díjas, legidősebben pedig, 86 évesen a Pugwash-mozgalmat elindító brit Joseph Rotblat részesült a kitüntetésben 1995-ben.
